Magyarország: A csirkehús címkézéséért kampányol Európa-szerte egy szabad-tartással dolgozó fiatal gazdálkodó nő

Augusztus 1-től, Tamsin French, egy brit brojlercsirke tenyésztő lánya a "Rosa" nevű csirkejelmezben 39 napon át járja az Európai Uniót. A 39Days4Rosa turné 21 EU-tagállamot karol át és Brüsszelben, az Európai Parlamentnél végződik szeptember 8-án. 

Augusztus 20-án, Rosa Magyarországra érkezik az Európai Unió 39 napos turnéja 20-ik és 21-ik napján. Magyarországon helyi Négy Mancs-aktivistákkal, és Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusával fog találkozni a Batthyányi tér Duna felőli oldalán, augusztus 21-én 14 órakor.

"Rosa" a baromfihús teljes, kötelező címkézésére szólít fel. Azt szeretné ha a fogyasztók egy egyszerű kérdésre tudnának válaszolni: "Hogyan tenyésztették ezt a csirkét?" A turnéját a Twitter-en (https://twitter.com/39days4rosa) és a Facebook-on (https://www.facebook.com/39Days4Rosa) lehet követni.

Harminckilenc napot tesz ki az átlagos intenzíven tenyésztett húscsirke élettartama. Az EU-ban tenyésztett húscsirkéknek körülbelül 90%-a intenzív beltéri tenyésztési rendszerekből származik. Ezeknek a csirkéknek kevés, vagy egyáltalán semmilyen lehetőségük nincs arra, hogy fajtájuk természetes igényei szerint éljenek.
Tamsin French a következőket mondta: "A mi szabadtartású csirkéink ötvenhat napig élnek, és amint elég idősek hozzá, fákkal ellátott, parkosított területeken barangolhatnak. Úgy, ahogy az természetes igényeiknek megfelel. Fontos, hogy a fogyasztók pontosan és könnyen azonosítani tudják azt a tenyésztési rendszert, amellyel a csirkét tenyésztették. A "szabadtartású" címkézési kifejezés pontosan tükrözi a szabadon tartott csirkéink életét."

Ezen a nyáron az Európai Bizottság felülvizsgálja a baromfihús címkézését - "Rosa" azt szeretné, hogy a Bizottság az európai fogyasztók számára pontos és kötelező címkézést biztosítson. A kutatások azt mutatják, hogy Rosa küldetését a legtöbb európai polgár támogatja: 1 tízből nyolc fogyasztó a baromfihúselőállítás kötelező címkézési akarja.

Tamsin French még két munkatársa követi: Johanna Olsson, a Berkshire-i Animal Science diákja, és Sam White, egy Essex-i állatjóléti harcos.

French a következőket mondta: "Az előállítás módját mutató címkézés már létezik a héjas tojásnál, amely már Európa-szerte fontos szerepet játszik a ketrec nélküli tojótyúkok számának a gyors és örvendetes növekedésében. 2

Az Európai Bizottság szerencsére már felismerte, hogy a kötelező címkézés a magasabb minőségű termékek terjedéséhez és a haszonállatok körülményeinek javulásához is hozzájárul."

2012-ben az Európai Bizottság a fogyasztóknak ígéretet tett a haszonállatok életkörülményeinek javítására. A baromfihús kötelező címkézése fontos érdemi lépés lenne ebbe az irányba, és bevezetése csak egy egyszerű szabály megváltozását igényli. 3

VÉGE

További információkért, kérjük, lépjen kapcsolatba:
Vay Márton
Négy Mancs sajtó
+36 20 878 6424 - This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

ffinlo Costain (UK)
+44 7920 854904

Közösségi hivatkozások:
https://twitter.com/39days4rosa
https://www.facebook.com/39Days4Rosa

Megjegyzések a szerkesztőnek:
•    Rosa körútja augusztus 1-jén indult Londonból, az Egyesült Királyságból. Szeptember 8-án, Brüsszelben fejeződik majd be. Rosa felkeresi majd Hollandiát, Németországot, Dániát, Svédországot, Finnországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot, a Szlovák Köztársaságot, Ausztriát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Görögországot, Olaszországot, Spanyolországot és Franciaországot is.
•    A 39Days4Rosa része a Labelling Matters (Címkézési kérdések) kampánynak - a Compassion in World Farming, az RSPCA, a Soil Association, és a World Animal Protection szervezetekkel partnerségben folytatott projektnek. A Labelling Matters kampányt jelentős mértékben támogatja az Eurogroup for Animals csoport.
•    Követheti Rosa kimerítő 39 napos körútját a Twitteren (@39Days4Rosa, #39Days4Rosa) és a YouTube-on (39Days4Rosa).

•    Tamsin French, 23 éves, szabadtartással foglalkozó gazda. A környezeti földrajzból adható kitüntetés legmagasabb fokozatával rendelkezik. Egyetemén a környezettel foglalkozó társaság elnökhelyettese volt, és önkéntesként dolgozott a Föld Barátai (Friends of the Earth) szervezetnél.
•    Johanna Olsson, 22 éves , állattenyésztési tudományok terén vesz részt BSc fokozatú képzésben. Állatorvosi sebészet és a Compassion in World Farming szervezet önkéntese volt, de óvodában is dolgozott. Angol és svéd nyelven beszél.
•    Sam White, 24 éves, képzőművészet és angol nyelv szakon tanult. Az egyetemi újság főszerkesztője volt, angolul és franciául beszél. Filmkészítés és nyilvános események területen dolgozott.

Megjegyzések a közleményhez:
1.    Qa Research, 2013. Hús- és tejtermékek címkézésének módszertanával foglalkozó kutatás - Report for Labelling Matters. www.labellingmatters.org<http://www.labellingmatters.org>.
2.    A Bizottság adatai rávilágítanak, hogy hogyan változott a szabadtartásban nevelt tojóhibridek aránya Európában a 2003-as 19,7 százalékról 2012-ben 42,2 százalékra (Európai Bizottság, 2013. Tojóhibridek tartástechnológia szerint. CIRCABC). A szabadtartás aránya az Egyesült Királyságban a 2003-as 31 százalékról 2012-re 51 százalékra nőtt (Defra, 2013. Quarterly UK Egg Packing Station Survey). Az Egyesült Királyság, Franciaország és a Cseh Köztársaság vonatkozásában folytatott kutatás szerint 2013-ban átlagosan 59 százalékban alkalmazták az EU által ajánlott tojássémát - és 65% ezt hasznosnak ítélte (Qa Research, 2013. Method of production labelling of meat and dairy products research - Report for Labelling Matters. www.labellingmatters.org<http://www.labellingmatters.org>).
3.    Az EU a csirkehús marketingjének szabványaira vonatkozó törvénye (543/2008 bizottsági rendelet) már meghatározta a szabadtartás és az extenzív beltéri csirkenevelés módszereit. Ez a szabályozás 1991-től érvényes, és meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy a csirkét "szabadtartású" vagy "extenzív beltéri" címkével láthassák el. Ezekben a címkézési feltételekben viszonylag egyszerűen kötelezőre lehetne cserélni az önkéntes feltételt, és kiegészíteni azzal, hogy az intenzív beltéri tartással nevelt csirkéket kötelező legyen "intenzív beltéri" címkével ellátni.